Nem tudom ki, hogy van vele de én imádom a hajba való mütyüröket. 
Nyáron szinte minden nap másképp tud festeni az ember ha egy egy csattal, masnival, pánttal feldobja a frizuráját. 

NA igen, ez mind szép és jó, de nekem vannak rossz tapasztalataim. Lehet az én fejformám az oka nem tudom, de ha egész nap hajpánt, hajráf van a fejemen estére mire hazaérek konkrétan ordítok mindenkivel, mert annyira nyomja a fejem, hogy már minden idegesít körülöttem. Vagy 1 óra viselés után megválok tőle, mert elmozdul, lecsúszik. 

Ismerősek ezek a gondok másoknak is? Mondjátok, hogy igen, kérlek! :D 

Képzeljétek felfedeztem egy terméket. Egy nagyon kedves ismerősöm elkezdett foglalkozni egyedi tervezésű, gyönyörű kézzel készített ...

5 éve járok egy iskolába, ahol a tanárom mindig ügyel arra, hogy  megizzasszon, kétségek közé tereljen, játsszon az érzelmeimmel, boldoggá tegyen, aggódjak a holnap miatt, vagy csak a következő öt percen rágódjak. Szeretem a tanárom. Ő az én kisfiam, Bálint. Azt hiszem tanulmányaim életem végéig fognak tartani, innen nincs kilépés. Néha egy-egy „lógás” belefér, amikor a férjemmel szó szerint kiosonunk a lakásból, hogy színházba tudjunk menni. Emlékszem, mikor még csak pár napos volt és én csak szótlanul néztem Őt a kiságyában arra gondolva:

– Tényleg van egy gyerekem? Hogy került ide? Áh...ez csak egy álom...

Sokat olvastam arról, hogy milyen lesz az első pár nap, hét együtt. Felfoghatatlan. Persze, persze most ...

 Különleges helyszínekre juthattam el pár nappal ezelőtt és azóta nem hagy nyugodni pár gondolat.

Azon töprengtem, hogy ezekből a mini utazásokról is írok pár szösszenetet, de lelkileg annyira megérintett, hogy fejest ugrottam a kellős közepébe és azóta folyamatosan nyomozok, olvasok, könyvtárba járok, hogy minél érdekesebben tudjam Nektek elmesélni, amit láttam, és azt, ahogy hatottak rám a látottak, hallottak.

Zötykölődve érkeztünk meg az Újköztemetőbe. Sorompó fel, kisbusz be. Mindig is tudtam, hogy ez a temető óriási területen helyezkedik el, de mind máig nem is sejtettem, hogy ez az óriási terület szinte akkora, mint egy zsákfalu. Majdnem 3 kilométert tettünk meg a busszal mire elhagytuk a hegyén- hátán elhelyezett, ...

Szombat délután úgy döntöttünk, hogy ellátogatunk a Vácrátóti Botanikus Kertbe.

Az induláshoz minden nekünk kedvezett. Kellemes tavaszi idő, jó hangulat, nyugodt percek. Amit családanyaként az ember öröm ujjongva él meg.  A Botanikus Kerthez érve máris mindenki felfedezett valami apróságot.

Kisfiam a hatalmas kaspókat a bejáratnál, amikben színpompás, különleges tulipánok üdvözölték az arra járókat. Férjem a bejárattól balra található Berkenyeház mellet óriás fakorongot. Én szokásomhoz híve mindennek örültem, amire éppen rápillantottam.

 Berkenyeházba belépve a szuper kávéautomatán túl remek kiállítás várja a gyerekeket. Interaktív feladatok által ismerkedhetnek meg a természettel, a környezetvédelemmel és ...

Szerda reggel volt, korán keltem, megtörtént a szokásos tea és kávé szeánszom. Bepakoltam a táskámba mindent, ami kellett és elindultam. Kivételesen nem autóval, hanem távolságibusszal. Közel másfélóra zötykölődés az 51-es úton és megérkeztem Szalkszentmártonra, a majdnem 2800 fős községbe. Az út szélén leszálltam a buszról, mely már pöfékelt is tovább. Kezemben két táska, a szél erősen próbálta lefújni a fekete kalapot a fejemről, de nem sikerült neki. Körbe néztem, mögöttem végeláthatatlan termőföldek, előttem egy hatalmas fogadó várta az arra járó éhes vándorokat. 

 Sebes léptekkel elindultam a fogadó irányába. Tudtam, hogy melyik utcát keresem, csak azt nem tudtam merre menjek. :) Mentem, mendegéltem, ...

Ellátogattunk Ócsára, ahol megrendezték az idei Gazdanapot.

Bevallom töredelmesen, hogy nagyon izgultam. Nem csak azért, hogy mi vár majd ránk, hanem azért is, mert ez az út lesz az első állomása az egész országunkat bejáró utazásaimnak. Kivételesen férjem és kisfiam is velem tartott, aminek nagyon örültem. Sajnos nem fogom tudni őket mindenhova magammal vinni. Amint megérkeztünk, tudtam, hogy ami itt fog történni az varázslatos lesz.

A nap kellemesen sütött, nem esett az eső. Kiszálltunk a kocsiból és halk dobogást hallottam a Tájház felől. Lovak voltak. Két gyönyörű fekete lovat pillantottam meg a távolban, amint egy egyszerű lovasszekeret húznak maguk után. A szekér tele volt boldog, mosolygós, izgatott gyermekkel. Kisfiamnak sem ...